2013. március 2., szombat

Webes eszközök a vállalkozásban - kurzus - első hét

Megkezdődött a Webes eszközök a vállalkozásban című kurzus. Néhány személyes gondolat az első hét tapasztalatairól.


"Az utóbbi években a webes tartalommegosztás folyamata oly mértékben felgyorsult, hogy mára emberi léptékkel áttekinthetetlen mennyiségű információ került fel az Internetre. A tartalom növekedésével egyre fontosabb, hogy megtaláljuk a számunkra valóban lényeges információkat!" - írja a kurzus első hetének bevezetője. 
Gyakorló főiskolai tanárként és internetes lap szerkesztőjeként naponta tapasztalom, hogy a hallgatók és az olvasók körében egyre inkább terjed a guglizás. Itt jegyzem meg, hogy a felsőoktatásban tanuló hallgatók dolgát, a tanulást, ez megkönnyíti, hiszen mindig kéznél lévő könyvtárként működik az internet. De! A tanárok dolgát, az ellenőrzést, az osztályzást is megkönnyíti, hiszen a guglizás segítségével könnyen megtalálható a plágium!

Mit jelent a guglizás? 

Valójában új szó született az angol nyelvben. To google - jelentése = keresd meg az interneten amit szeretnél megtudni, találd meg az információkat, amire kíváncsi vagy.
A magyar nyelvben ez a kifejezés guglizd ki -ra "fordítódott" le. S, amióta a szó megjelent, s gyakorlatilag azonnal átment a köztudatba, azóta guglizunk. De! Nem mindenki tud jól keresni az interneten. A magam részéről ezért is üdvözöltem azt, hogy a kurzus első leckéje három témával foglalkozik.

  1. Keresés az interneten. Lefordítanám: szövegbányászat az interneten. Ennek az a jelentősége, hogy az interneten - elsősorban a Google rendszerében - az alap, a szavak keresését jelenti. A szavakat a szövegben keressük. Több rendszer ezt szövegbányászat kifejezéssel irja le. Találó kifejezés, hiszen sok szövegből kell kibányászni azt, amire szükségünk van. A szövegekben való keresést meg kell tanulni. Ez nem egyszerű dolog. Kezdetben kulcsszavakra kerestünk az interneten, ma már nemcsak kulcskifejezéseket, hanem szópárokat, összefüggő, összetartozó kifejezéseket keresünk, s ezek megkönnyítik számunkra a releváns találatok elérését.
  2. Képkeresés az interneten. Ez már egy kicsit nehezebb téma. Ugyanis, valóban sokan keresgélnek fotókat az interneten. A Google meg is találja a keresett képeket, de sokan nem elégszenek meg azzal, hogy megnézzék a képeket, azokat letöltik, lementik saját gépükre, s azonnal fel is használják saját oldalaikon. Ez viszont etikai és jogi kérdéseket vet fel, ugyanis a jog ezt - abban az esetben, ha szerzői jog által védett képről van szó, akkor - lopásnak minősíti! Sokan harcolnak is ellene, de ma úgy látom, hogy ez egy sziszifuszi harc. Szinte lehetetlen. Nekem mint, a MÚOSZ Etikai Bizottsága elnökének mér többször volt gondom ilyen esettel. Legutoljára egy olyan esettel, ahol az eredeti képet ráadásul még meg is hamisították (photoshop-al átdolgozták. De, ez már egy másik lecke témája kell, hogy legyen). 
  3. Google Értesítő (Alerts) használata. Személy szerint, nekem ez a Google szolgáltatás az egyik kedvencem. Szinte azóta használom, amióta létezik. Magam több mint negyven éve foglalkozom public relations tevékenységgel. Ezen belül sokat foglalkozom media relations-al. Ennek a tevékenységnek az egyik részfeladata, amikor a sajtóban meg kell keresni a korábban kiadott sajtóközlemények, sajtóanyagok megjelenéseit.  Régen - még a Neuman-galaxis elötti időben, amikor az internet még nem létezett (igen, akkor is volt élet, s munka, csak egy kicsit nehezebb volt) - a sajtófigyelési szolgáltatásokat emberi munkával, kézzel való újság-lapozással, szemmel, füllel, olvasással, rádió, vagy tv-nézéssel foglalkozó rész-, vagy főállású emberek végezték. Főként hajnalonként, amikor a napilapok az utcára kerültek -az ezzel foglalkozó emberek elolvastak minden megjelent újságot, s ollóval kivágták azokat a cikkeket, amiket feladatuk szerint meg kellett keresniük. Ezeket a kivágatokat aztán - kezdetben gyorsfutárok kivitték a cégek illetékes vezetőihez. Később , amikor a faxot feltalálták, a kézbesités már gyorsabb volt, hiszen faxon történt, de a futárok még ekkor is kivitték az eredeti kivágatokat. Érdekes, az angol nyelvben a clipping (kivágat) kifejezés még ma is él! A kikuglizott, a Google Alert használatával megtaláltakat is szokták még clippingnek nevezni. Manapság, a sajtófigyelés a Google Alerts segítségével hihetetlenül felgyorsult. Magam is állandóan használom ezt a szolgáltatást, hiszen a megadott kulcskifejezésekre történő rákeresések eredményét naponta egyszer meg tudom tekinteni. Általában reggel ezzel kezdem a munkanapomat, hogy a megadott kulcskifejezéseimre, milyen értesítéseket kaptam.

Egyszóval mindenkinek ajánlom, hogy tanulják meg, gyakorolják be a googlizás "művészetét".

 

1 megjegyzés:

  1. A szakmabeli történeti kitekintés (betekintés?) különösen érdekessé tette számomra a guglizásból induló gondolatsort. A "clipping"-ről a társadalomtudományi kutatásokkal foglalkozó ismerőseim által emlegetett "cédulázás" jut eszembe, aminek ugyancsak megváltozhattak a módszerei az elmúlt évtizedekben.

    VálaszTörlés