2013. április 10., szerda

Jó vagy rossz a "felhőben" élni?

Becsületesen bevallom nem tudom a jó választ a címben feltett kérdésre. Egy biztos vannak előnyei, de azt gondolom, hogy bizony vannak hátrányai is a felhőben való élésnek, munkavégzésnek.

Ahogyan mondani szokták "hangosan gondolkozom".
Jé, mire jó a megosztás? Mire jó a bloggolás, a fórumozás? Egyértelműen a közös gondolkodásra!
Korábban azt kérdeztem, hogy mire is kell törekednünk? a válaszom az volt, hogy "elérni a kölcsönös megértést, a közös, kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokat."
Nos, ez blog, és igy ez a bejegyzés is, a közös, kölcsönös előnyöket célozza meg, azzal, hogy a közös gondolkodás lehetőségét szeretné felajánlani. Nos, akkor térjünk vissza a kérdésre:
"Jó vagy rossz a "felhőben" élni?"

Élet a felhőben

Ami pozitív

Nézzük a konkrét, s legfontosabb előnyöket:
  • Dokumentumaim, fotóim, adataim, táblázataim, prezentációim, stb., amiket nap, mint nap használok, nem a saját számítógépem memóriáját terheli, s ami a leglényegesebb: bárhonnan elérhetem azokat. 
  • Nem kell adathordozón magammal vinnem semmit, még a laptopomat sem kell hurcolni, s ha van számitógép, ahova mentem, ott elérhetem mindazt amire, akkor és ott szükségem van. Persze ha azt, korábban már elküldtem a felhőmbe.
  • Ugyanez igaz a megosztásra is. Munkatársaimmal, tanítványaimmal, s bárkivel, aki számomra fontos, pl. üzleti partnereimmel megoszthatom mindazt, amit velük megosztani kívánok. Sőt, velük közösen dolgozhatunk dokumentumainkon. 

Nézzünk erre példákat, a saját gyakorlatomból. A példák jobb megértéséhez szeretném előrebocsátani, hogy a lakásomban van egy asztali gépem. A másik gép amin dolgozom, az a Főiskolai szobámban található ugyancsak asztali gép, az íróasztalomon. S mivel nagyon sokat vagyok úton, ezért szükségem van egy laptopra is.


Évek óta csak nagyon ritka alkalmakkor viszek magammal bárhova hordozható meghajtót, esetleg pendrive-ot. (Erről jut eszembe: mikor is volt a kezemben utoljára floppylemez?)

Oktatás


A főiskolán, ahol tanítok - a tanárok és a diákok legnagyobb örömére - minden tanteremben található egy számitógép és természetesen egy kivetítő, illetve vetítővászon. Ebből következik, hogy nagyon sok gépen kell dolgoznom. Eleinte gondot jelentett, hogy hogyan lehet azt megoldani, hogy a dokumentumok, amikre az oktatás során szükségem van mindig kéznél legyenek? Milyen dokumentumok is ezek? Egyrészt a tantárgyi útmutatók, órarendek, csoportnévsorok, beosztások, vizsgalapok, vizsgaeredmények, azaz az oktatás adminisztratív jellegű dokumentumai.
Másrészt a tartalmi dokumentumok, oktatási anyagok, kötelező és ajánlott irodalom anyagai, oktatási segédanyagok, vizsgakérdések, prezentációk, stb. S, természetesen fontos dokumentumok a hallgatók dolgozatai is. S felsorolni is sok, de mindezt tárolni, rendben tartani. (úgy, hogy egyszerűen meg is találjam pont azt amire szükségem van.)

Korábban hogyan dolgozott egy tanár? Odaállt a táblához, s a krétával a kezében felírta a legfontosabb üzeneteit. Majd a táblát felváltotta az epidiaszkóp, (Ki emlékszik, akárcsak a készülék nevére is?) amellyel ki lehetett vetiteni például könyvrészleteket, fotókat, táblázatokat, stb.

Sokkal modernebb lehetőség volt későbbiekben az írásvetítő alkalmazása. A tanárok és a diákok legnagyobb örömére aztán a diavetítés, a filmvetítés, majd a televizió és a videó megjelenésével forradalmi újitásként a tanár már komolyan tudta illusztrálni mondanivalóját.

A számitógép és a kivetítő alkalmazása aztán teljesen megváltoztatta a tanárok és a diákok életét. Emlékszem, még a múlt században, vendégként egy amerikai főiskolán volt lehetőségem tanítani, ahol a tanteremben a tanári asztalon ott áll egy asztali számitógép, és a tábla, egy nagyméretű érintőképernyő volt. Nekem előadás közben csak a táblához kellett hozzáérnem, s a számitógép máris "vetítette" az általam floppy lemezen vitt előadás-illusztrációt, oktatási anyagot. S, hogy milyen csodájára jártunk még ott Amerikában is, akkor ennek a lehetőségnek, azt elmondani sem tudom.

Jelenleg meg már ott tartok, hogy az internet és a felhőben tartott oktatási anyagok segítségével a tanteremben csak beírom a keresőbe a felhő címét, s máris vetíteni tudom az előadásom illusztrációját, akár audió, akár vizuális, akár audiovizuális illusztrációról, azaz hang, film, videó, vagy akárcsak power point prezentációról van szó.
Ennek óriási előnye az is, hogy a hallgatók az órákon nem azzal foglalkoznak, hogy az előadás jegyzeteit "gyorsírással" lekörmöljék, hanem odafigyelhetnek az előadások tartalmára, hiszen otthon letölthetik saját maguknak a velük megosztott előadás-anyagokat.
Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy minden anyagom megvan pendrive-on is, hátha nem működik az internet, vagy a számitógép, vagy a vetítő. (Mert ugye, ami elromolhat, az el is romlik.)


Public relations-, kommunikációs-, menedzsmenti tanácsadás

Hasonló pozitívumokról tudok beszámolni pr-szakértőként, pr-tanácsadóként. Ebben a minőségemben (is) számtalan esetben kell tartanom szakmai prezentációkat, konferencia előadásokat. Korábban minden esetben vittem magammal vagy a laptopomat, vagy valamilyen adathordozón a prezentációs anyagokat. Ma ez már a múlté. Prezentációimat a saját felhőmben tartom, s mindig velem vannak. Ennek az az előnye is megvan, hogy a konferencián előadott és megosztott prezentációt, a konferencia résztvevői letölthetik saját maguknak. Ily módon a konferencián nem igazn kell jegyzetelniük, hiszen a prezentációt - a kész jegyzetet - letölthetik saját maguknak.

Dolgozzunk közösen ugyanazon a témán

A felhő egy másik nagyon fontos hasznos tulajdonsága a megosztáson kívül a közös munka lehetőségének a megteremtése is.
Ezt a lehetőséget most fedeztem fel. Kurzusunk adta tudás felhasználása eredményeként most készítek egy olyan megosztott könyvtárat, ahol az egy civil, nonprofit egyesület egyik bizottságának vezetőjeként olyan anyagokat töltök fel folyamatosan a Google Drive-ra, amin a bizottság tagjai közösen tudnak dolgozni. Ennek a megosztásnak a következtében a közös munkának két típusú lehetősége van: Egyrészt közösen naprakészen (percre-készen) tudjuk vezetni az adatnyilvántartásunkat, másrészt közösen tudunk "fogalmazni". Ez azt jelenti, hogy a különböző előterjesztéseket, szakmai anyagokat valamelyikünk megírja majd, s mivel minden bizottsági tag látja a megosztott tervezet szövegét, abba bele is tud majd bármelyikünk javítani. Ennek eredményeként hamarabb tudunk közös nevezőre jutni, közös, kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokat kialakítani.

Ami negatív

Nemrégiben egy prezentációt kellett tartanom, s a prezi anyaga a felhőben volt. A prezentációra sem laptopot, sem adathordozót nem vittem magammal, s ez lett a vesztem. A partner internetszolgáltatója éppen nem szolgáltatott, s nem volt internet. Innentől nem is kell tovább mondanom: a prezi elmaradt.

A lap, a CCO Magazin -  a kommunikációs szakemberek portálja - aminek a szerkesztője vagyok a közelmúltban több cikket is megjelentetett a felhő témájában. Az egyik cikk, amit Kenéz György, a téma kiváló ismerője irt, a "Felhő - felhőszolgáltatások" című - az IT oldaláról közelítette meg a kérdést - így kezdődött: "A felhőszolgáltatásokról szóló cikkekben jószerivel csak a felhő kedvező oldalát ismertetik, holott az előnyök mellett a szolgáltatás minden hátrányának és nehézségének ismeretére szükség van annak eldöntéséhez, hogy az egy adott vállalkozásban mire és mikor, milyen körülmények között használható."

A CCO Magazin több cikket is közölt a témában. (Pl. A számítási felhő jobb kihasználásaIsmét a felhő technológiáról - Beszámoló egy koferenciárólA számítási felhőben rejlő potenciál felszabadítása Európában)                   

A cikkek kitérnek a meghibásodásokból eredő problémákra, ezért azokkal nem szeretnék foglalkozni.

Amit viszont szeretnék megosztani, az az aggályom, a félelmem: Túl azon a gondon, hogy nem sikerült a prezentációm az internet-szolgáltatás kimaradása miatt, mi történik akkor, ha elvesznek a felhőben tartott dokumentációim?
Ugyanis ez is előfordult már velem. Egy felhőszolgáltató évekkel ezelőtt - az e-mail címem megadása ellenében -  ingyenesen felajánlott 5 GB tárhelyet a fotóim tárolására. A szolgáltatást alapvetően ingyenesen ajánlották fel, s a finanszírozást úgy oldották meg, hogy fotószolgáltatásokat nyújtottak, ennek árában volt benne az "ingyenes tárhelyszolgáltatás" Felajánlásuk úgy szólt, hogy hatvan évig vállalják, garantálják, hogy megőrzik és biztosítják a fotók, videók elérhetőségét. Időközben a szolgáltató számára kiderült, hogy a szolgáltatás ilymódon veszteséges, s közölték, hogy a jövőben a tárhelyért is fizetni kell, s ha ezt a bérbevevők nem kívánják megtenni, azaz nem fizetnek az 5 GB tárhelyért, akkor elvész a tárhelyük. Magam ezt zsarolásnak itéltem, s lemondtam a szolgáltatást. Szerencse, hogy a fotóimat egy külsőmerev lemezen elmentettem.
S, mivel a Google esetében is előfordult olyan, hogy valamiért megszüntetett egy szolgáltatást, (pl: Google Wave, vagy most fog megszűnni Google Reader is, s bejelentették, hogy erre a sorsa jut az iGoogle is, megszűnik!) felmerül bennem a kérdés: mi a garancia arra, hogy a Google drive-al nem fog ugyanez megtörténni?

A másik aggályom: Csak én, illetve az általam megadott, megosztott partnerek jutnak hozzá a felhőben tartott dokumentációimhoz, adataimhoz? Azaz, a felhőben tartott dokumentációim biztonságban vannak?
Ki láthatja azokat? A "nagytestvér" megfigyelhet?

Az aggályokra - amelyek nemcsak az enyémek - a kérdésekre sajnos nem tudom a választ, csak sejtem.
Tudja valaki az igazságot?

















3 megjegyzés:

  1. Kedves Tamás!
    Köszönöm, hogy megosztottad gondolataidat a "felhőszolgáltatásokkal" kapcsolatosan. Hasonló tapasztalataim, s megvallom aggályaim nekem is vannak a biztonságos adattárolást illetően. Az internetet szolgáltatáshoz kötött "felhőbe helyezéstől" eddig inkább ódzkodtam, mert amilyen intézményekben megfordultam, többször volt gond azzal, hogy nem volt internet elérési lehetőség. A pendrive volt általában a segítségem mindaddig, amíg egyszer egyik pillanatról a másikra el nem tűntek róla az adataim. Ugyanez előfordult a külső winchesteremmel is. Informatikus ismerőseim is a "felhőt" tanácsolták biztonságos tárhelyként.
    S ha most bemutatóra, vagy konferenciára készülök, akkor mindkét helyre tárolva viszem anyagomat,abban reménykedve, hogy olyan Murphy -eset csak nem következhet be, hogy egyik adathordozóm sem lesz működőképes.
    S hogy mennyire biztonságos a "felhőben élés" adatvédelmi szempontból? Ez is mindig kérdés volt számomra. Eddig többnyire biztató válaszokat kaptam, hogy nem kell aggódjak, mert csak az láthatja dokumentumjaimat, akivel én megosztom. Igyekeztem is ebben a hitben megerősödni, ám történt mégis valami, ami nyugtalanná tett e tekintetben. Megosztottam ugyanis egy dokumentumot a Drive szolgáltatáson, és kisvártatva egy teljesen ismeretlen címről kaptam vissza féltett anyagomat... Számomra ez azóta is rejtély...
    Én is szeretném tudni az igazságot...

    VálaszTörlés
  2. Kedves Irma!
    Köszönöm reagálásod. Hasonlóan gondolkodom. Sokat használom a felhőt, de például főiskolai tanárként, illetve konferencia előadóként, a biztonság kedvéért az óráim, vagy előadásaim anyaga pendrive-on velem van. Hátha kell. S már fordult elő, hogy kellett.
    Különösen olyan helyeken, ahol bizonytalan az internet. Ez különösen a wifi bizonytalansága miatt szükséges, a tapasztalataim szerint. Ami a Google drive-ot illeti: volt olyan esetem, hogy megosztottam a legjobb barátommal egy privát fotóalbumot, s egy általam ismeretlen címről érkezett egy engedélykérés, hogy vele is osszam meg a privát fotóalbumomat. Kellően meg is ijedtem, hogy ki látja még a Google Drive könyvtáramat. Aztán kiderült, hogy a barátom továbbosztotta, s hozzám érkezett meg az engedélykérés, azért volt nekem ismeretlen az e-mail cím.
    Egyszóval vannak még gondjaim, aggályaim a Drive használatával. Sebaj, majd megtanuljuk használni.

    VálaszTörlés
  3. Kedves Tamás!
    Köszönöm, ebben bízom én is.

    VálaszTörlés